A koncepciós bűz össztéveszthetetlen, de hogy mi történik igazából, azt nem lehet kideríteni. Papírforma szerint ez is egy az olyan ügyek közül, amikről évek múlva derülnek ki csak olyan konkrét részletek (egy név, egy üzlet, egy zsarolási alkutétel), amik értelmet adnak egésznek, anélkül minden csak fölösleges  találgatás. Amit tudni lehet:

1. Galambos a poszt-állambiztonsági Brancs jellegzetes képviselője, mint többen mások az ex-III/II-es szt-tiszt Medgyessy kinevezettjei közül. Éppenséggel Galambos is III/II-es tiszt volt, ezt sohasem titkolta, nem is lehetett.

2. Viszont ezt a tényt a Fidesz nem hányta a szemére, ellentétben másokkal.

3. Galambos főigazgatósága alatt az élet tényeihez tartozott, hogy az NBH szivárog. Kövér, nemzetbiztonsági bizottsági elnök korában, még csak nem is henncegett vele, hanem mint magától értetődő tényt hozta szóba, hogy a szakszolgálatoktól külön úton neki jelentenek.

4. Galambos utóda, Laborc ennek véget vetett. Az természetes, hogy őt ki akarják csinálni.  De Galambost minek?

5. Szilvásyra – aki nem “szakember” – Gyurcsány – mint legbelsőbb bizalmasára – akkor bízta a nemzetbiztonságot, amikor az államtitkári posztról menesztette a 90 előtti belügyi-rendészeti hierarchia egyik – a Fidesz által szintén sohase támadott – csúcsemberét, Tóth Andrást. Ezredszer mondom, hogy ez a 2006-tal kezdődő eseménysor egyik kulcsmozzanata, és ezredszer, hogy elképesztő mértékben nem vette, nem veszi észre senki.

6. Szilvásyt eddig az UD Zrt.-ügyön keresztül akaták megfogni. de a jelek szerint annyira gyenge a sztori, hogy nem ment.

7. Akár az is elképzelhető, hogy Galambos meggyanúsítása a bizarr kémváddal csak színjáték, “játszma”, de hogy mi az együttműködés természete, az nem tudható.

8. Laborcot azért figyeltették meg, hogy azt a feltevést igazolják, miszerint orosz kapcsolatai vannak. Nem sikerült, Demeter egyik youtube-os beszélgetésében mond is valami olyasmit, hogy gyanús, mennyire nem gyanús, még a szokásos sörözést is kerüli. Ebből olyasmire lehet következtetni, hogy Laborc előtt, azaz Galambos alatt a sörözés normális volt

9. Ha Galambost tényleg kémkedéssel vádolják, NATO-tagország nemzetbiztonsági főnökéről  lévén szó, az csakis orosz kémkedés lehet, mármost a gyanúhoz bakfitty is elég, nevezetesen egy sörözös az attaséval. De egyáltalán nem biztos, hogy nem kamuból vádolják.

10. A katonai elhárítás (ugye, ki ellen kell hárítani) operatív főnöke az a Horváth József (brancsbeli, ex-III/III-as tiszt, Fidesznek semmi baja ezzel), aki az UD Zrt. egyik főnökeként “perben, haragban” van Szilvásyval.

11. Még az UD-balhé idején megírtam azt az elméletemet, hogy azért kell az ügyet büntető síkra terelni, mert az UD szerepe olyan volt, hogy ha igaz, ami a dokumentumokból kiderül, az nagyon rontja a MOL (illetve a magyar gazdaság fő pilonja, a MOL-OTP konföderáció) üzleti helyzetét, azaz beláthatatlan következményei vannak a magyar gazdaság egészére nézve. Egyszerű polgári per ennek a bombának a hatástalanításához nem elég. Namost az UD azért kapott rálátást a MOL belső ügyeire, hogy kivédje a feltételezhető orosz támadást. Nem sikerült kivédeni. Az utóbbi hetekben két nagyon fontos dolog történt a MOL-lal. Először is kapott 2 milliárd állami eurót nagymosásra, azaz hogy megszüntesse azt az állapotot, amit az UD nem tudott megakadályozni. Másodszor, kiszivárgott (ugye, milyen csúnya dolog? hehe), hogy a horvát különleges ügyészség vádat emel(ne) a MOL főnöke ellen. Ha ez megtörténik, a MOL elveszti a dörzsöltebb OMV-vel szemben a regionális csatát.  Az első ügy belpolitikailag rázós, a második értelmetlenné teszi a belpolitikailag rázós beavatkozást. És ha (mondom: ha) stimmel a feltevésem az UD-üggyel kapcsolatban, ugyanebbe a logikába simán belefér, hogy az egyre nyugtalanabb néppel csak egy szörnyű, hazaáruló összeesküvés leleplezése tudja középtávon elfogadtatni, hogy minden baj közben igenis szükslég volt annak az 520 milliárdnak a kiadására.

12. Nemcsak az UD-sek fonódnak össze a magyar big businesszel, hanem Galambos pl. Demjánnal van üzleti kapcsolatban, Egyáltalán, döbbenetes, hogy a közvélemény mennyire nem fogékony arra, milyen valódi szerepet játszanak az állambiztonsági veteránok ma is a magyar politikába és gazdaságban. Tudom, hogy sértődés volt abból, hogy a mostani publicisztikában azt mondtam, hogy a baloldali-liberálism értelmiség nem követelte elég elszántan az eltitkolt állambiztonsági múlt (= eltitkolt jelen) feltárását, dehát ez van. Ami engem illet, nem a második Orbán-kormány első intézkedései keserítettek el végleg, hanem az a tompa hallgatás, mismásolás, értetlenség, “zárjuk le már a múltat”-ozás, ami a Kenedi-bizottság jelentését fogadta. Ja meg a szilvásyzás. Miközben Szilvásy volt az egyetlen a politikai elitből, aki valamit tett az ügy érdekében. Nem lelkesen, nem következetesen, de tett. Ha akkor olyan lendülettel tetszettek volna tiltakozni, mint most x, y, z ügy miatt (ki vannak írva a cikkben), ma talán nem lennének csőszkunyhók meg ürgebőrök.