Írtam már a témáról eleget ( http://konzlib.blog.hirszerzo.hu/label/1890 ), nem akarom elmondani még egyszer ugyanazt, miután bejöttek a jóslataim. De azért van egy pár újdonság.

A kommunista állambiztonsági adatok feltárásában ellenérdekelt Boross Péter és Földi László elmondta a szokásos kamu rizsát. ( http://hvg.hu/itthon/20101120_boross_peter_ugynoklistak ) . Gombnyomásra, persze – a gombot ezúttal a SZEMM nevű jobboldali újságíró-társulás nyomta meg, hogy mi célból, ne feszegessük. 

Ettől még Földi László szövegének van némi érdekessége általában meg az újabb események fényében is. (Földi ex-III/akárhányas tiszt volt, ugye, az, aki a Nyírfa-botrány miatt állását vesztette, és még a Fidesz-kormányzás kezdetén is arról panaszkodott, hogy nincs munkája, a felesége keresetéből élnek. Majd pár hónap múlva mint egy milliárdos forgalmú cég vezetője bukkant fel. Állami megrendelésekből jöttek össze a milliárdok, persze. Ez ám az üzleti tehetség.)

1. “a titkosszolgálatok világában nincsenek lezárt ügyek. Azok a külföldi állampolgárok, akiket Magyarország beszervezett, hazaárulók, így sokkal többet kockáztatnak, mint hogy sérül a jó hírnevük – összegzett, hozzáfűzve, hogy ‘kapcsolati rendszerünket meg kell védeni'”. A kémkedés meg a belső titkosszolgálat összemosása ősrégi trükk, de itt Földi még külön csúsztat, ugyanis még a szerinte és a Kövér-doktrína ( http://konzlib.blog.hirszerzo.hu/entry/12666 ) szerint is szélsőséges cseh titkosszolgálati átmenetben is szempont volt, hogy ha a külföldön működő ügynököt, magyarul kémet életveszély fenyegeti, akkor nem fedik fel. Persze hogy tud róla, hogy is ne tudna ekkora szakember, csak nem köti a laikusok orrára. Az 1990-es állítólagos FBI- és CIA-próbálkozás, amit az Index bővebb tudósítása szerint említ ( http://index.hu/belfold/2010/11/20/a_titkosszolgalatnak_nincsenek_lezart_ugyei/ ), vagy nem történt meg – nem ez lenne a témakörben Háromperék első hazugsága -, vagy az új garnitúra tesztelése volt, de akár így, akár úgy, az ügynöknyilvánossághoz a kémek védelme elvének semmi köze.

Földi azt is mondta, hogy a cseh megoldást az tette lehetővé, hogy “az ország politikai rendszere egyrészt védtelenné vált a nagyhatalmi befolyások ellen, ugyanakkor geopolitikai adottságai miatt kevésbé jelentős a szerepe, mint az ütközőzónában lévő Magyarországé, ezért a kiszolgáltatottsága kevésbé feltűnő”. Itt álljunk meg egy percre. Ez a “Magyarország Európa végvára” duma szép, csak annyira nem felel meg a valóságnak, hogy az már fáj. Egyrészt egy kivétellel EU-tagok és a csatalkozásért kezüket-lábukat törő – nálunk olykor európaibban viselkedő –  tagjelöltek vesznek körül. Másrészt annak az egy kivételnek egy visszaeső köztörvényes előéletű fazon az elnöke ( http://www.jamestown.org/single/?no_cache=1&tx_ttnews[tt_news]=26589 – Lázár György közli az eheti ÉS-ben), akivel az európai politikusok lehetőleg nem nagyon állnak szóba, és akinek Isten kegyelméből való miniszterelnökünk most bújt bele  a fülibe, nyilván nagy sikert aratva európai diplomáciai körökben. Harmadrészt ami Európát most leginkább fenyegeti, az a nemzetközi politikában páriának számító Irán, amivel hasonló stílusban pont most igyekszünk feléleszteni ( http://tinyurl.com/24xlume ) a “hagyományosan testvéri kispesti-perzsa barátságot” (copyright Moldova). Láthatóan örülnek, hogy találtak egy balekot, aki hajlandó az európai bojkott megtörésére. Negyedszer, miféle védőbástya az, aminek amúgy is kirívóan alacsony a katonai költségvetése, és amelyik vállalta az évi egytized százalékos emelést, amivel a NATO nagyon jóindulatúan beérte, de még ezt se teljesíti, a jövő évi költségvetésben nominálisan is csökkennek a katonai kiadások. Plusz úgy tesz magasból, a legpofátlanabb belpolitikai célokból a NATO-kötelezettségeire (lokátor), mint annak a rendje. Hogy pont nekünk és pont ezért nézné el a nemlétező Kádár-kori terrorelhárítási “szakértelem” továbbéltetését derék III/I-es tisztek és kémek személyén keresztül – ez a magyarázat már túl a röhej határain.

Végül: az újabb fejlemények fényében elég paradox Borossnak az a közlése, hogy “az ügynökök élete, beszervezésük körülményei, motivációik és aktivitásuk között hatalmas különbségek voltak”. Itt mutatkozik meg a létező jobboldal titkosszolgálatokhoz való viszonyának alapvető kettőssége: egyrészt axióma, hogy nem szabad bolygatni a szolgálatokat, mert embereik végső soron a hazának hasznos tevékenységet végeztek – másrészt viszont az ügynökök többsége csak szegény bezsarolt áldozat (pl. http://hetivalasz.hu/itthon/dokumentumok-paul-lendvai-kettos-eleterol-33395/ : Cikkünk “főhőse” árnyékokkal hadakozik, mivel mi azt bizonyítjuk, hogy ‘önként, dalolva” követte el mindazt, amit sokan mások zsarolás hatására tettek”.) A default változat eszerint a zsarolás volna. A valóság viszont az, hogy az eddig nyilvánosságra került dokumentumok szerint az ügynökök túlnyomó többségét, pláne az szt-tiszteket, társadalmi kapcsolatokat stb. “hazafias” alapon szervezték be, azaz szó sem volt zsarolásról. A delikvensnek semmitől sem kellett félnie,  hanem egyszerűen jónak látta civil karrierje szempontjából, ha kollaborál.

A zsaroláselmélettel együtt jár az örökös követelés (lásd az előző előtti posztot), hogy “nevezzék végre meg az igazi felelősöket, a diktatúra működtetőit”). Namost ezek nyilván nem a szegény ártatlan hazafias ügynökök. Nem lehetnek a belügyes tisztek sem, különben nem innák a szavaikat orákulumszerű kinyilatkoztatásként “jobboldali” fórumokon. Vannak továbbá a ranglétrán még följebb lévő állami és pártvezetők, akik a jelentéseket kérték, kapták és felhasználták, de egyrészt az ő neveiket rég ismerjük, másrészt ha a “jobboldalnak” úgy kényelmes, azonnal kiderül róluk, hogy tulajdonképpen nagyon jó fejek voltak, “részt vettek a pártállam lebontásában” (ki kételkedne ebben, ha egyszer saját maguk, valamint szintén beszervbezett propagandistáik lélegzetvégel nélkül ezt hajtogatják húsz éve.) Tényleg nagyon kíváncsi vagyok, mikor észlelik a nagy leleplező-wannabeek ezt az ellentmondást.

PS. A belinkelt poszt 2009 áprilisából így végződik:
“Az elsöprő parlamenti dominanciára készülő, a saját oldalán kizárólagosságra törekvő, a másik oldal ellen totális számonkérést ígérő Fidesz a diktatúra állambiztonsági szolgálatában felhalmozott “szakértelmet” óhajtja hasznosítja politikai ellenfeleivel szemben.
Kérdés: hogy jön ez össze a bizalommal, a jogállammal és a ‘nyugat-európai demokráciák szabadságjogaival’?”

Ismétlés a tudás anyja.

PPS. A linkben a felső három kommenten ne tessék csodálkozni. Töröltem, de a blogmotor valamiért nem vette észe. És csak csendesen blogolgattam, de tavaly nyáron ellepte a blogomat a szubnyilas trollhad, miután az egyik barikádhősről bátorkodtam megírni, hogy előéletében a III/III foglalkoztatta. Sok mindennel nem sikerült kihúznom a gyufát, pont ezzel igen. kis híján szétverték a plót. Tanulságos.