Orbán július 24-én, Tusnádfürdőn a következőt mondta:

“Az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és a termelőkapitalizmus helyett egy spekulatív kapitalizmus jött létre az elmúlt néhány évtized eredményeképpen, aminek következményeivel most szembesülünk. Az a gondolkodásmód Európában, hogy a piac majd önmagától el fogja hozni a jólétet meg az igazságosságot is, az állam pedig jobban teszi, ha távol tartja magát a gazdaságtól, ez a gondolkodásmód csődbe vitte a nyugati civilizációt.”

Itt van a MAL Zrt. mint a termelőkapitalizmus tökéletes példája, szemben a spekulatívval. Hatalmas, világviszonylatban is számottevő vállalkozás, ráadásul magyar kézben. Nincs a tőzsdén, tehát még azt se lehet mondani, hogy német vagy amerikai nyugdíjalapok, Putyin körüli orosz mágnások érdekeltek benne, akiknek mit se számít párezer kilométerre tőlük, egy ismeretlen falu határában 30 hektár  vörösiszap. Sehol egy Lauder, sehol a Vatikán. A vállalkozás fajlagosan alacsony hozzáadott értéket termel, de a piaci siker azt mutatja, hogy ez kb. a legjobb, amit hazai erővel ki lehet hozni a magyar műszaki civilizációból. Kézzelfogható anyagot termel, amiből fogkrém, lábas stb. lesz, nem pedig szavakat, képeket, bájtokat, mint a Fideszhez kötődő nagyállalkozások nagy része. Sok-sok munkát “teremt”, ráadásul vidéken, sőt nem túl gazdag vidéken.

Az időzített környezeti bombát, ami benne van, hatástalanítani lehetne azzal, ha az állam mindezen fentiekért nagyon sok pénzzel segítené a derék magyar ipari vállalkozót, a hulladékkezelés modernizálásában, ami horribilis összegeket követelne, és megrendítené a piaci pozíciót, ezáltal elveszne a “teremtett” munkahely stb.  (Nem, a tulajdonosok jövedelme, illetve illetve ebből származó  privát vagyona elenyésző a forgalomhoz képest. Az a sokmilliárd ft, amitől az X-edik leggazdagabb emberek Magyarországon, leginkább magát a vállalatot jelenti.) Szóval az Orbán-féle antineoliberális modellben  az állam iszonyú pénzekkel segítené ezt a derék magyar ipari vállalkozást.

Ehhez képest mit tesz? Nem hogy nem segíti, de még az államtól elvárható ellenőrzési funkciókat se látja el. Rendben, az előző gaz “neoliberális” rezsimhez passzol az ilyen passzivitás. De akkor hogyan intézzük el Illés vállrándítását, miszerint a környezetvédelmi felügyelőség hatásköre nem terjedt ki a gátak állapotának vizsgálatára, az a magáncég dolga, intézze el a saját keretéből, gazdálkodja ki? (“Az államnak nincs köze hozzá, a piac mindent megold” – Orbán szerint pontosan ez a neoliberális krédó.) Ezek szerint elég a Btk.: ha átszakad a gát, akkor lesittelik a főnököt. De ezzel nem lehet megelőzni a gát átszakadását, ha ennyi elég volna, nem lennének ipari katasztrófák sehol a világon, se kapitalizmusban, se szocializmusban.

Szóval, a tanulság, csak annak, aki megérti: a katasztrófák nem a kapitalista iparból és a kicsi államból lesznek, hanem ilyen műszaki szinvonalú iparból és ilyen szinten átpolitizált államból. És az improvizált, 1948-as szagú törvények egyiken sem segítenek.