Fogalmam sincs, hogyan lesz egy nullának látszó életművű történészből egy múzeum  történeti osztályvezetője, meg Jobbik-közeli nemzetikonzervatívalapítvány-főigazgató. Arról valamivel több, hogyan lesz egy amúgy kiváló, de minden államigazgatási tapasztalat nélküli alanyi költőből kulturális államtitkár, akinek megtetszik a Jobbik-közeli, ám nullának látszó életművű történész ötlete, miszerint:

méltatlan, hogy "egy szélsőbalos kommunista ideológus" /mármint Szabó Ervin/ nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény /a fővárosi könyvtár/.

Továbbá:

Arra is rámutatott, hogy Szabó Ervint már a kortársak nagy része is bírálta kozmopolitizmusa, kommunista szemléletű gondolkodása miatt. A társadalomtudós Jászi Oszkár is figyelmeztette Szabó Ervint: nem szabadna ennyire elvonatkoztatnia a nemzeti gondolkodástól, sőt még a kultúrpolitikus Révai József is azt mondta neki, nem szabadna ennyire nemzetietlenül gondolkodnia – idézte fel a szakember.

Nos, először is nem volt kommunista (egyébként anarchoszindikalista volt), már csak azért sem, mert 1918. szeptember 29-én meghalt, addig pedig, a háború alatt, semmiféle kommunista szervezkedésre nem került sor Magyarországon. A kommunista pártot a hadifogságból hazatérő Kun Béláék két hónappal Szabó Ervin halála után alapították. Azonkívül még mindig nem derült ki számomra, hogy ez az úr miben szakember. A magyar művelődéstörténetben biztosan nem, ugyanis Révai még Szabó Ervin halálakor is csak egy 20 éves avantgárd költő volt és nem kultúrpolitikus, és ez a kerge nyikhaj hogy mit mondott Szabó Ervinnek, az kb. annyira fontos, mint hogy a 18 éves Márai Sándor ugyanekkor milyen szélsőséges vadulásokat adott elő.

Most abba nem megyek bele, hogy a XX. század eleji szocdem munkásművelődésben (amiről a vásárhelyi szakember nyilván beható ismereteket szerzett) és ami ehhez társul, a közkönyvtári rendszer kiépítésében (dettó) Szabó Ervinnek kétségtelen érdemei vannak, és hogy a korabeli budapesti városvezetés – nyilván baloldali publikációinak ismeretében – találta alkalmasnak 1911-ben a Főváros Könyvtár igazgatói tisztére. A hülye kommerek. Nyilván nem olvasták a vásárhelyi szakember felidézéseit.

Jó, én el tudom képzelni hogy a nyugati világ bevett szokásával ellentétben az a követendő konzervatív magatartás, hogy a nemzeti kulturális hagyományból kiküszöböljük a teljes baloldalt, Tiborc panaszától Petőfi politikai költészetén át mondjuk Sütő Andrásig és Lengyel Józsefig (utóbbi már úgyis ki van küszöbölve). De akkor megjegyezhetném, hogy a szakember által javasolt Németh László a minőségszocializmusával sem volt egyéb, mint álmodozó baloldali, és a nézetei legalább annyira ellenszenvesek számomra, mint Szabó Ervinéi. Viszont én nem követelem, hogy a róla elnevezett könyvtárakat, gimiket stb.  kereszteljék át másra. Persze nem is kerülnék ilyen helyzetbe. Most se.