Nem hízelegni akarok Letterforce kollégának, de az MSZP összeomlásáról a nyomtatott sajtóban a Hetek közli a legtanulságosabb anyagokat. Itt van például egy helyi szoci kispolitikus panasza:

„Úgy kellettek nekünk ezek a szavazások, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Az emberek utálnak minket, nem kell a portékánk, és amúgy semmi sem jön be nekünk, igaz, amúgy a belső ügyekkel voltunk elfoglalva, nem is maradt idő arra, hogy bármilyen koncepciót kidolgozzunk ezekre a voksolásokra."
(www.hetek.hu/belfold/200911/miert_mesterhazy_lett_a_befuto)

Pedig húsz év, az nagy idő, Elemér. Olvassuk össze a felvezetéssel, ahol Hazafi Zsolt nyilván a szocik szavait adja vissza:

Józsefvárosban, ahol emberemlékezet óta balliberális polgármester irányította a kerületet, a Fidesz jelöltje 67 százalékot kapott, míg az MSZP-é alig 17-et.

Az "emberemlékezet óta balliberális polgármester" pedig nem szoci, hanem a szabaddemokrata Csécsei Béla. (Akit, ne kenegessük, saját helyezkedő, jövőjükre gondoló párttársai árultak el, és dobtak oda a Fidesznek. Roppant gusztusos, hogy mást ne mondjak. Csécsei a jobb polgármesterek közé tartozott, ahogy Gegessy valószínűleg a legjobb kerületi polgármester volt, mielőtt az SZDSZ kóválygó politikája, "ötletelése" miatt lemondott a polgármesterségről és a képviselőségről is. Meg az SZDSZ-ről. Weinek Leonárd szintén kilépett az SzDSZ-ből, és szintén szembekerült a frakciójával, talán az mentette meg, hogy a városközpont ügyében – ahol a Szadi táján bűzlik valami – a Fidesszel van egy platformon, és különben is, max. visszamegy a bizniszbe.) A lényeg itt a szociknak az a képzete, hogy léteznek "balliberális" szavazatok, és ezeket az SZDSZ eltűnésével nekik kellett volna megörökölniük. Vagyis hogy az emberek "koncepciókra" (értékekre, tervekre, elvekre) szavaznak. Fenét. A magyar politikai életben, aminek a lerohasztásában a szocik tevőlegesen részt vettek, az emberek arra szavaznak, aki nem a másik.

Ezt pont a polgármester-választások mutatják meg negatívban. Ezek ugyanis az egyedüli választások, ahol az emberek közvetlenül tisztviselőket, és nem pártot választanak. Azaz nem érvényesül a hasznos szavazat elve. Gondoljuk meg: sokadszorra megválasztották egy lúzer párt hozzáértő helyi politikusát, de még Demszkyt is, az utóbbit lényegében csak azért, mert se nem fideszes, se nem szoci. Ez a pártok kényszerhelyzet, alternatívahiány nélküli népszerűségének a pontos mutatója. Amivel a nagy pártok sohasem néztek szembe. Az MSZP reális szavazataránya mondjuk Gy. Németh Erzsébet 2002-es budapesti 13%-a mínusz annyi, amennyi azóta a blamázsok miatt lekopott. A többit lásd fentebb. Most a szocik orra veretik bele a valóságba, de senki se higgye, hogy a jövő évi fölcsuszamlás a Fidesz csodálatosságának és tisztességének a bizonyítéka, és ha egyszer lesz tényleges ellenerő, az emberek nem fognak arra szavazni. A Fidesz már rég azon dolgozik, hogy ne legyen, erre 2010 után sokkal több lehetősége lesz, úgyhogy egy ideig biztonságban van.

Minden választás hoz valamilyen meglepetést az előző év végi papírformához képest, ezúttal szerintem az ellenzéken belül lesz nagy átrendeződés. Lehet, hogy Orbán második a népszerűségi listán, de olyan pontszámmal, ami mondjuk 10 évvel ezelőtt max. jó közepes lett volna. Lehet, hogy a Fidesz elsöprő fölénnyel győz, de az így megszerzett teljhatalomhoz képest a népességhez viszonyított 43% nem jelent nemzeti egységet és főleg nem egységes meggyőződést. Most az egyszer jósolok, legföljebb nem jön be: az MSZP-nek a szadihoz hasonló kétlépcsős összeomlást (1998 – 2008/9, de most talán gyorsabban végbemegy) és egy új antifideszes (és nyilasellenes) gyűjtőpárt megjelenését. Ami lehet ugyan vadonatúj párt is, de a mostani helyzetben kizárásos alapon az MDF. Minél jobban ekézik, annál inkább.