Széles Gábor 19 és fél évvel megkésett elbeszélését a magyar történelem eleddig ismeretlen eseményéről, egy 1990. eleji puccskísérletről. Akiknek szemeik vagynak, lássák, mi a diagnózis.

Annyit azért megjegyeznék, hogy az 1989. évi XXX. törvény értelmében a Munkásőrség 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott (megelőzendő a négyigenes népszavazás borítékolható eredményét), azaz 1990 elején Németh Miklósnak nem volt mit lefegyvereznie. És Szolnokon mintha nem lett volna páncélos ezred, de ha valakinek vannak infói az ellenkezőjéről, kösz.. Kárpáti miniszter 89 végétől nem volt  parancsnoki pozícióban. És vajon kik azok a "kommunisták", akik 90 elején, amikor már az egész blokk levált, auzgevélt Magyarországon puccsot kíséreltek meg?

De azért vannak ebben a produktumban igazságmagvak, önkéntelen elszólások, amikre hadd hívjam fel a figyelmet:

– Lezsák Sándor tehát  titkosszolgálati jelentéseket kapott még a Németh-kormány alatt (miközben az elnökség többi tagjait, beleértve Csoórit és Antallt, úgy kell értesíteni).

– Ha leszámítom a kalandregényből vett elemeket, nettó az marad, hogy Széles kapcsolatban volt (egy) magas rangú titkosszolgálati tiszttel, akit (miközben alapjáratban állítólag annyira fél, hogy kikészíti a bőröndöt a tetőkön át való vadregényes meneküléshez) éppen hogy ő ijeszt meg a szolgálati pisztolyával. (Vesd össze ezt a szituációt azzal, hogy a Magyar Hírlap ma is szívesen hivatkozik "magukat megnevezni nem akaró, magas rangú titkosszolgálati forrásokra", akik eléggé kiszámítható dolgokat mondanak arról, hogy a Kádár-kori állambiztonság viselt dolgait nem szabad bolygatni.)