addig is ajánlom Antall György pompás Budapest–Prága-összehasonlítását a Konzervatóriumról.

Most viszont a Navracsics-interjú miatt muszáj írni a "csehek a minta" elvének lukasságáról.

Az utolsóelőtti posztban már belinkeltem a Jövőnk c., egyszer már elemzett Fidesz-programot, amelyik szintén Navracsics irányításával készült. Ebben még csak szerényen, százalékban van megadva a foglalkoztatás növelése. Ha jól számolom, 700 ezerre jön ki. Ez ment föl a jól csengő "10 év alatt 1 millió"-ra. Minden tökéletesen kerek szám gyanús. Arra a kérdésre, hogy miből lenne ennyi új munkahely, Navracsics a 2002 óta standard matolcsysta érvelést ismétli meg:

Az egymillió munkahely nem szükségszerűen új, „zöldmezős” beruházás révén jön létre, hanem ideértjük azokat a munkahelyeket is, amelyeket a szürke- és feketegazdaságból vissza lehet hozni. Ebben segít az adócsökkentés

.
Hogy ebből tényleg összejön-e pont 1 millió jómunkásember a következő két ötéves tervidőszakban, arra zérus bizonyíték van. Módszertan: kisujj, hasraütés, fantasy.

Hogy miért pont 1 millió? Miért nem valamilyen más hasraütős szám, mondjuk 400 ezer (Medgyessy, 2002) 700 ezer (Fidesz, régebben), 1,5 millió (ennyi veszett el állítólag a gazdasági  átálláskor)?  Talán nem figyelem eléggé a nyilatkozatot, de ebben a témában most találkoztam először a "lám, a csehek" érveléssel:

a hozzánk hasonló méretű Csehországban egymillióval több aktív ember van, vagyis egymillióval több a munkahely. Ha el akarjuk érni azt a fordulatszámot, amely legalább versenyképessé tesz minket Csehországhoz viszonyítva, akkor tízéves viszonylatban egymillió új munkahelyre van szükség.

Akkor én meg hadd hivatkozzam egy másik statisztikára, ahol kisértetiesen visszaköszön ez a milliós különbség. OECD-jelentés, Table C2.2. 2002-ben (ugye, amikor a Fidesz szerint "éllovasok voltunk") a 24-65 éves korosztályban a középiskolát nem végzettek aránya Csehországban 12 százalék, Szlovákiában 14, Lengyelországban (ahol mellesleg mindig nagy volt a munkanélküliség, mégis sokkal egészségesebb a gazdaság – az is -, mint nálunk) 18.

Magyarországon 29.

Ha egymillió a különbség, az abból van, hogy ennyivel több a munkapiacon használhatatlan állampolgár, mint a cseheknél.

Félreértés ne essék, Magyarországon nem az nem megy középiskolába, aki nem akar, hanem akinek az általános iskolai tananyag is elérhetetlen. Soha nem láttam, hogy a Fideszt érdekelné ez a probléma, vagy hogy észrevenné összefüggését a munkapiaccal. Szóval Navracsics stb. szerint ha jobban a vállalkozók körmére néznénk, illetve kisebb lenne a tébé meg az adó, akkor az a milliónyi emberalatti szellemi szinten tengődő analfabéta és diszkalkuliás, akit az elfuserált magyar oktatás megbízhatóan, sőt bővítetten újratermel, munkaviszonyba kerülvén versenyképessé tesz minket a csehekhez, szlovákokhoz, lengyelekhez képest. (És akkor a felsőbb oktatási szintek hatékonyságáról még nem is beszéltem.)

Szép álmokat.