Először is: az eredményből semmiféle egylépcsős következtetést nem lehet levonni a soron következő országgyűlési választások eredményével kapcsolatban. Az EP-választást az össz-választóközönség számára nem sikerült tétmérkőzéssé tenni. A részvételi arány (a politológusok számára) váratlanul alacsony volt, és az egyes pártok elnyert százalékait jócskán korrigálta a törzsszavazóik harciassági foka. Népítéletté felstilizálni ezt az eredményt csak olyan fogyasztók számára lehet, akik nagyon hisznek. Bár a blogger azok közé tartozik, akik ebből a kvászból nem látnak más kiutat, mint a neki egyáltalán nem rokonszenves Fidesz 2/3-os többségét, most kénytelen azt mondani, hogy  nem is olyan  biztos.

Másodszor: a bloggert lehordták, amikor a parlamentbe kívánta a Jobbikot, abból a meggondolásból, hogy akkor legalább elválik a szer a májától. Pedig egyszerű: ahogy minden európai országban, nálunk is megvan az a 10-20% "szélsőséges" szavazó, és ezek ráolvasástól nem fognak sem eltűnni, sem megjavulni.  Az elszigetelésnek pedig alapfeltétele, hogy meg legyen mondva, mi a szélsőség (és nem kinevezni "radikális megoldásokat választó jogos felháborodásnak"). Az ilyeneknek szinte mindenhol saját pártjaik vannak, csak Magyarországon nem (eddig). Itt a Fidesz reagálása érdekes. Semjén – akiknek láthatóan az a reszortja, hogy a Nagy Bátyó számára rizikós propagandabutaságokat kimondja – most közölte, hogy a Fidesznek "nem kell foglalkoznia a Jobbikkal", nincs szükség a szavazótáborukra. Ez feltűnő ellentétben van az eddigi politikával, amit az ennél kisebbre sacccolt Jobbikkal szemben folytattak, és aminek egyik tétele, hogy a szavazóik többségével semmi baj nem lenne, ha a Jobbik nem csaklizná el őket, és hogy a Jobbik (éppen az elcsaklizásánál fogva) "ellenfél" (Orbán). Nem azért, mert szélsőséges, hanem mert a potenciális Fidesz-szavazótábornak "alternatívát kínál a populizmusával" (Nézőpont Intézet). Ezt tetézi az a mókás összeesküvés-elmélet, hogy a Jobbikot tkp. a szocik támogatják saját maguk ellen, és ezt majd ki fogják vizsgálni.

Az urlakodó elmélet ugyanis eddig az volt, hogy a Jobbik nem a Fidesztől, hanem a szociktól vesz el szavazatokat, és ezt, amíg a táborukat 5% körülire becsülték, a szimpatizáns intézetek meg is tudták támogatni némi empirikus csűrcsavarral. 15 (reálisan: 8-10) %-ot viszont már nem lehet. A Jobbik nem jobboldali, hanem sült baloldali és kurucos nacionalista párt, plusz rasszista. (De ez olyan sötét, világvégi, büdös szájú rasszizmus, hogy ahhoz képest a párhuzamként emlegetett francia, osztrák, holland idegenellenes pártok túlfinomult liberálisok, hiszen legalább a tabukat ismerik. Marha kíváncsi vagyok, hogy ha Magyarországon lenne mondjuk 100 ezer muszlim, kellő szám mecsettel, akkor a Jobbik mennyit ábrándozna a hős palesztinokról. A metélt farkincák így is, úgy is megvolnának.). A Fidesz ugyancsak sült baloldali (nem, a Kéri-pletyka ezen a képen nem változtat) és kurucos nacionalista, de nem rasszista.

Mármost három dolgot tehet, ha nem akarja, hogy a Jobbik tovább csaklizza a szavazóit: 1. Megmagyarázza az erre fogékony egyszerű Magyarembereknek, hogy ő miért is jobb a Jobbiknál.  Mivel balosságát és kurucos nacionalizmusát nem fogja feladni, erre egyetlen téma kínálkozik, a rasszizmus, de nem tudom, hogyan tudná a pontos distinkciót megértetni 12 év idegenszívűzés és egyáltalán, etnikai esszencializmus után. 2. A Jobbikkal versengve ráhajt az ingadozó szavazókra. Ezt mindenkinek a képzeletére bízom. 3. Úgy tesz, mintha nem foglalkozna a Jobbikkal, de közben szériában szállítja a "leleplezésekt" a fenti összeesküvés-elmélet szellemében. Ez viszont kétfrontos munkát követel a leleplezés-szállítóktól, nem tudom, mennyire bírják kapacitással. És az eredmény se biztos. 4. (kieg.) Nem minden a parlamenti százalék, sőt. Kíváncsi vagyok, hogyan változik meg a hátralevő időben a pillanatnyilag a szélsőségnek kedvező tételes jog és igazságszolgáltatási gyakorlat. Mi lesz pl. a gyűlölettörvény-javaslat sorsa, ha most sokadikként Lomnici nyújtja be.

Harmadszor: A teljesen kiüresedett SZDSZ-t elérte a végzete. Gazdasági racionalizmust ("matekosságot") és értelmes beszédet óhajtó szavazóikat elvitte az MDF, a posztmodern balos utlraliberálisokat az LMP. Függetlenül attól, hogy sorra csinálják a butaságokat, egyszerűen nem lehet érteni, mit akarnak, a Jobbik-ellenességre koncentráló kampányuknál nagyobb (és könnyebben megjósolható) beégést pedig a világ nem látott. Kérdés, hogy a sokk hatására milyen furcsaság telik ki a vezetőség amúgy is megcsappant szellemi képességeitől.

Negyedszer: Az MDF már harmadszor csúszik át paraszthajszállal, ezúttal a mumus Bokrossal súlyosbítva, és ez azt mutatja, hogy a tényleges jobboldaliságra (illetve ami Magyarországon annak számít) igenis van igény, akármit mondanak és akarnak a politikai bölcsként számon tartott egyének, mondjuk Stumpftól  Dessewffyig. Ha egy többszörösen leszalámizott és kompromittált párt csinálja, akkor is.

Ötödször: Ilyen kínos nyökögést, mint amit a média törzselemzői tegnap előadtak, rég láttam. És ez most már kezd dühíteni, már csak azért is, mert emberemlékezet óta ezen a színvonalon csinálják, busás pénzekért.

Hatodszor: a befagyott kétpártrendszer az MSZP beomlásával, a kicsik megjelenésével, megmaradásával és megnövekedésével végre képlékennyé vált. Innentől, hogy durván fogalmazzak, pénzkérdés, hogy mi történik.