A Hírszerző összefoglalója utal egy felmérésre, miszerint

"bár egy felmérés szerint egy romának háromszor akkora az esélye egy utcai igazoltatásra, az ezek nyomán indult előállítások, szabálysértések, büntető eljárások arányában semmi különbség nincs a többségi és kisebbségi társadalom tagjai között"

Ha az ember követi a linket, akkor kiderül, hogy nem a "többségi és kisebbségi társadalom tagjai" között nincs  különbség az eljárások stb. arányában, hanem a háromszor annyi roma igazoltatott (22%) és a harmadannyi nemroma igazoltatott (21%) között. ("Egy magyarországi romának háromszor akkora esélye van, hogy egy rendőr igazoltassa, mint egy nem roma állampolgárnak – derült ki az úgynevezett STEPPS program keretében készített felmérésből…  A romákat érintő igazoltatások 22 százaléka volt sikeres, tehát ennyit követett rendőri intézkedés, a nem romáknál ez az arány 21 százalék volt." Tehát a cikk állításával ellentétben éppen hogy nem aránytalan az esély, hanem tökéletesen arányos.) Azaz a többségi és kisebbségi társadalom tagjai között jogszabálysértés tekintetében háromszoros a különbség a romák, khm, javára. Vagyis tökéletesen indokolt, sőt biztos ítélőképességre vall, hogy a rendőrség aránylagosan háromszor annyi romát igazoltat, mint nemromát.

Külön kérdés, hogy a felmérés készítői milyen alapon különítették el a roma igazoltatottakat az igazoltatottak teljes halmazán belül, és milyen alapon tiltakoznak a jogvédők, ha a rendőrök teszik ugyanezt. A "cigány" ugyanis Magyarországon bejegyzett etnikai kisebbség, de kérdés, hogy joggal-e, ugyanis a legfőbb kritérium, a közös nyelv hiányzik. Tartok tőle, hogy pont a jogvédők  azok, akik rassz-alapon definiálják a cigányságot, míg pl. Pásztor rendőrkapitány kínosan ügyelt arra, hogy a fals közjogi állásnak megfelelően etnikai kisebbségről beszéljen. Azaz a cigányság szerintük létezik (mint rassz, mert a fizikaiakon kívül más direkt ismertetőjegye nincs), amíg a jogait kell védeni és pozitívan diszkriminálni. Viszont nem létezik cigányság (és "rasszista, aki mondja"), ha arról van szó, hogy az etnikai kisebbség két másik kritériuma közül a kultúra nem ér véget a balladák éneklésénél, és az összetartozás tudata nem csupán ártatlan formákat vesz föl.