az első a médiatörvény-módosítás AB elé utalása, amit nyugodtan nevezhetünk kinyírásnak is. Az "egyetértettem" nem azt jelenti, hogy "nem dühített föl", hanem hogy olyasmiket mondott, amiket gondolni szoktam. Az általános véleményemen ez nem változtat, de az sejteti, hogy jobb tanácsadói vannak, vagy jobban hallgat a tanácsadóira. Ezért most mellőzöm a szokott gorombulást (lesz még rá alkalom), főleg hogy az előző marhahosszú posztban bőven elemeztem az "előkelő centrista értelmiségi kibic" mint magyar közéleti típus politikai szerepét és felelősségét a mai helyzet létrejöttében.

Szóval a két kérdéscsomag:

1. "[A] választások között … van lehetőségük a véleménynyilvánításra és a nyomásgyakorlásra, képviselőik ellenőrzésére" – mondta Sólyom.

A véleménynyilvánítás OK, a nyomásgyakorlás a szabad mandátum elve szerint már necces. (Ám legyen. Izgatottan várom a tömegtüntetéseket, ahol azt követelik, hogy tessék tökig megnyirbálni a szociális ellátásokat, privatizálni az egészségbiztosítást,  és bevezetni az egykulcsos adót. Mint Szlovákiában.) Viszont: mi ez az "ellenőrzés", milyen "lehetőség" van rá, és kinek?

Update

A méltatlanul elhanyagolt :) első kérdéshez támpontnak egy definíció, Sólyom László pecsétjével (2/1993 ABH):

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal.

2. " néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk".

Ami tény, az tény. De mennyi az a "néhány", mikor is voltunk mintaország, miben és mitől?

Update
Összefoglalom a második kérdésre adott eddigi válaszokat:
1. Soha.
2. "A kádári szoft diktatúra idején", illetve a "nyolcvanas években".
3. Politikai szempontból 1990-94-ben (bár azt hiszem, senki, még Sólyom sem erre gondolt), gazdasági szempontból határozatlan időponttól 2002-ig.
4. A Horn Gyula kormányzása alatti nagy privatizációk miatt, azaz 1995-től valameddig.
5. A Bokros-csomag miatt, Medgyessy trónralépéséig. (1995/6-2002).

Upperdate

Mint látható, többféle válasz érkezett, most már ideje lenne a magamét is beírni. Amellett Sólyom beszéde fontos – függetlenül attól, hogy szeretem-e vagy sem – megnyilatkozás volt (indokolás majd jön), megér még egy egy misét. Megpróbálom "gördülő" formában, több posztban, max. 2 monitoroldalas részletekben, ahogy időm engedi.