Ha már így lendületben vagyok (hamisítás, kínai egyénellenesség), hadd bocsássam közre kedvenc összeesküvés-elméletemet. Tudom, hogy nagyon kitaláltközépkorosan hangzik, de nem a saját kútfejemből származik, nem is valami amatőr hobogászéból, hanem egy azóta elhunyt, igen tekintélyes sinológus mondta nekem, akinek egyéb publikációiban nyoma sincs fantáziadús világmagyarázó elméleteknek . A net végtelen, úgyhogy lehet, hogy valaki már bedobta, én erről a szerény pontról.

Az elmélet egyszerűen annyi, hogy a híres agyaghadsereg, a Világörökség része és a világ nyolcadik csodája egyetlen  monstre hamisítvány. Mao elnöknek akartak örömet szerezni a 80. születésnapjára, csak egy leheletnyit elkéstek. "Ezt mindenki tudja" – tette hozzá a tanár úr, a szakmát értve rajta. "De miért nem szóltak?" "Mert nem akarták, hogy kiderüljön, mekkora hülyét csináltak magukból, és mert nem akarták, hogy többet ne engedjék be őket Kínába."

Néhány tény:
1. Egyszerűen nem így temetkeztek, pl. nem csarnokszerű termekbe, hanem a nagyszabású fejedelmi sírokat is kamrákra osztották (statikailag hihetőbb).
2. Az a történetíró, aki Si Huang-ti nekropoliszát leírta, nem tesz említést agyaghadseregről.
3. Nem ilyen volt a korban a szobrászati stílus. Hasonlítsuk pl. össze a Victoria and Albert Museum kicsit későbbi, Han-kori híres jade lófejét:
""vagy ezt:

""

a csodálatos módon épségben maradt hsziani lovak nyugatias-újkori típusú fotórealizmusával, tisztára Gattamelata:

""

4. Nem volt monumentális agyagszobrászat. Nem léteztek életnagyságú, pláne annál jóval nagyobb figurák (technikailag nincs is értelme, az agyag jellegzetesen nem maradandó anyag egy bizonyos méreten felül). A valódi sírokba tett kis agyagfigurákat pedig nem formával késztették, hanem egyedileg, kézzel mintázták, ennek köszönhető realizmusuk (de azért nem ennyire aprólékos).
5. Amikor az ellenség felgyújtotta a nekropoliszt, a tűzben majdnem az összes többi szobor elpusztult, és elégett a fa födémszerkezet is, de a cucc csodálatos módon nem esett a terrakotta katonák fejire, megkímélődött az összes.

Kellő gonoszsággal nyilván más ellentmondásokat is ki lehet szúrni.

Szóval mintha az egész arra szolgálna, hogy bizonyítsa: az államalapító őrült zsarnok, a nevezetes könyvégető Csin Si Huang-ti rettentően hasonlít Maóra, és viszont. Mellékhatásként: hogy a kollektivista kínai kultúra felsőbbrendű a kaotikus nyugatinál. Itt még a hatalmas egyen-agyagszobrok is olyan tartósak, hogy 2200 év múlva lenyűgöző épségben, fegyelmezett hadrendben kerülnek elő (miután addig a világnak addig fogalma nem volt erről az eltitkolt dicsőségről). Fényesen sikerült.

Bármllyen szakszerű cáfolatot szívesen fogadok.

"visitor