Régóta forog a magyar neten a következő Szolzsenyicin-idézet, a Reakción is ezzel emlékeznek meg róla:

A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem-kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.

Bevallom, sok éve olvastam utoljára Szolzsenyicint, és nem ragadt meg bennem ez a pár mondat. Próbáltam keresni oroszul, angolul, franciául a kulcsszavak alapján, de mindig magyar forrásokhoz  találtam vissza. A magyar Wikipédia szerint az idézet Szolzsenyicin  "Hogyan mentsük meg Oroszországot?" című 1990-es röpiratából való. Ez a Komszomolszkaja Pravda 1990. szeptember 18-i számának mellékleteként jelent meg, a magyar fordítás pedig 1991-ben a Magvető Kiadónál, az OSZK katalógusa szerint a kitűnő Soproni András munkája (máshol nem tüntetik fel a nevét).

Egy problémám van. Az orosz szövegben (Kak nam obusztroity Rossziju) ennek a résznek az eredetijét sehogy se találom (sem a "kommunista", sem az "európai", sem a "keresztény" orosz megfelelőjének a szótövére nem ad ki hasonlót). Ha jól látom, ez olyan elektronikus könyvtár, ahol antikommunista írások vannak bőven, tehát nem látom értelmét a cenzúrának a közreadók részéről. Valaki, akinek megvan a könyv, vagy jobban tud oroszul, segítene? Köszönöm előre is.

—-
Toldás:
Inkább ide írom be, mint kommentbe, végül is 'pló a műfaj:

A kommentekből kiderül, hogy a fenti idézet nem szerepel sem a Hogyan mentsük meg Oroszországot c. röpiratban, sem más, az interneten lekereshető fontos műben.

Az idézet, bár állítólag Szolzsenyicin kulcsfontosságú megnyilatkozása, semmilyen világnyelven nem található meg a jellegzetesebb keresőszavakkal (oroszul sem), kivéve az azonosíthatóan magyar forrásból származó angol szöveget, azt is csak egyetlen találatban. (Köszönet witkacynak, bbjnicknek, desidernek és almodhinak.)

08.07 reggel
A magyar Wikipédia-cikkbe a szöveget 2008. április 24-én szúrta be egy nem regisztrált (csak IP-címmel azonosított) felhasználó, "Leghiresebb idezete behelyezve" (sic) megjegyzéssel, a wiki elveivel ellentétben forrásmegjelölés nélkül, "Alekszander Szolzsenyicin" mint szerző feltüntetésével (a szócikk címében ekkor már rég "Alekszandr") volt. Tehát egyszerű kopipésztelés történt, olyan mezei felhasználó munkája, akinek nem hogy ellenőrizhető könyv nincs a kezében, de még azt se tudja, hogyan kell Szolzsenyicin nevét magyarul leírni. Ebből a magyar wiki szerkesztői kb. negyed évig annyit vettek észre, hogy a szerző nevét zárójelbe kellett volna tenni. Majd az író halálhírére elővették a cikket, és "Quatrecome" augusztus 4-én este (tehát pár órával a poszt megírása előtt) az "Alekszander Szolzsenyicin" helyett beírta a feltételezett forrást ("Hogyan mentsük meg Oroszországot), megint csak anélkül, hogy kezében lett volna a hivatkozott szöveg. Arról, hogy ez a "leghíresebb idézete", annyit, hogy Soproni András, a GULag fordítója nem hallott róla (courtesy almodhi).

A Wikiquote-ban nem szerepel a legfontosabb Szolzsenyicin-idézetek között (http://en.wikiquote.org/wiki/Aleksandr_Solzhenitsyn), még a tisztázatlan forrású (Unsourced) listán sem. Az egyetlen hely, ahol – magyar honlapokon és magyar kommentelők beírásain kívül – eme "leghíresebb idézet" megtalálható, a Wikiquote "Communism" cikke. Ott is csak tegnapelőtt óta, mint négy Szolzsenyicin-idézet közül az egyik, megint csak forrásmegjelölés nélkül. Ez kétszeresen is kivételt jelent, ugyanis a másik három mind benne van a Szolzsenyicin-idézetek külön cikkében, forrásmegjelöléssel. A forrás nélküli idézetet (megint csak kösz, almodhi) tegnapelőtt de. 11:46-kor töltötte fel bizonyos Pala (tehát amikor ez a vita már javában folyt). Az időpont azt valószínűsíti, hogy "Pala" európai (a legközelebbi amerikai időzónában 6 órával kevesebb, tehát alvásidő volt). És ezen belül valószínűleg magyar, mert aznap este a zsákmányos Márai-idézetet is beírta.

Még valami: az Open Democracy fórumán ( (itt látható: igazsag.myip.hu/oD%20Today.htm) 2006. október 24-én "Csaba T" beírta az angol nyelvű idézetet, éspedig ugyanazzal a hibával, mint amivel később a Wikiquote-ba is bekerült ("Christian" helyett "christan"), tehát feltehető, hogy az angol szöveg már akkor "közkincs" volt magyar kopipésztelő körökben.  Ezzel szemben abban az időpontban, amikor a Wikiquote-ban megjelent, a Google csak ezt az egy találatot adta ki rá.  Ami "híres idézettől" elég furcsa viselkedés-

08.07 17.20
Időközi jelentés:

Munka közben olvasom a Lenin Zürichben c. kiadványt (keservesen, az idézetre kihegyezve, nagyon rágós a magyar fordítás, pláne hogy éppen fordítok…)  Azon kívül, hogy ezek egy dokumentumregény fejezetei, főleg Lenin nézőpontjából elbeszélve, és ő nemigen mondhatott csúnyákat a "kommunistákra", eddig két dolog tűnt fel:
1. a "kommunista" szó eddig le sincs írva, szocialistákról, forradalmárokról beszél maga Lenin is, nagyon ritkán bolsevikokról.
2. Szolzsenyicin mégiscsak író, és a mozgalmárok elég árnyaltan vannak jellemezve, nem úgy, mint a fenti idézet magyar csatanickhez illő sztereotípiája. Willy Münzenberg pl. kifejezetten rokonszenves. (Tessék utánanézni, borzasztó érdekes személyiség. A szimmetriaelmélet barátainak: ilyen sem volt náciban.) Ja és van egy nagyon frappáns leírás arról, hogy Leninnek mint pártvezetőnek mihez van tehetsége, a kellő szavak behelyettesítésével a mai Magyarországon is megjelenhetne.

08.08 17.30

Bőven túl vagyok a Lenin Zürichben felén, az inkriminált hét mondatnak még mindig semmi nyoma. Ellenben kényelmesen ki tudnék emelni a kontextusból olyan mondatokat, amik azt a látszatot keltenék, hogy az írónak nagyon jó véleménye van Leninről. Továbbmegyek: Szolzsenyicintől távol áll, hogy a bolsevik hatalomátvételt a "kommunista" nevezetű "embertípus" ilyen-olyan tulajdonságaiból vezesse le. (Hanem egy másik "típuséból", de ezt egyelőre hagyjuk.) Nem is nagyon beszél "kommunistákról", az ugyanis a cselekmény idején félig-meddig anakronizmus volna.  Valamint a rosszemberei között vannak buták, okosak, naivak és démoniak, lelkesek és szemetek, de eddig még egyiket sem jellemezte úgy, mint aki "nem normális" , Lenint is beleértve. Mondom, orosz íróról van szó, és nem magyar netharcosról. Úgyhogy a könyv egésze ellentmond az állítólagos idézetnek.

"counter"