Ha Kádár János 1956 novemberében előre látta volna, hogy a pártlap címlapját 51 és fél év múlva egyetlen hatalmas Coca Cola-reklám foglalja el, kitér a hitéből, és másképp alakult volna a történelem. De azért felvetődik három kérdés:
1. A kiemelt felület eladásából befolyón összeg minőségjavuláshoz vezet-e a gyakorlatilag utolsónak megmaradt ún. minőségi napilapnál?
2. Ez a minőségjavulás ellensúlyozza-e a lap – feltehetően igényes – piaci szegmensében azt a szemérmetlen komercializálódást, amit ez a reklám sugall?
2. Úgy látszik, a kapitalizmus (ennek az emblematikus cégnek/terméknek a formájában)a szó szoros értelmében gyarmatosítani képes a magyarországi politikai diskurzusnak ezt a kitüntetett helyét. Rendben, vegyük tudomásul mint tényt. De ha így van, akkor miért nincs jelen észrevehető mértékben a kapitalizmus mint rendszer és értékrend a magyarországi politikai diskurzusban?